A Biden-kormány pénteki bejelentése szerint Izrael megsérthette a nemzetközi humanitárius jogot Gázában végrehajtott katonai műveletei során, amelyek az Egyesült Államok által szállított fegyverek felhasználásával történtek.
Megerősítette változatlan negatív kilátással Izrael devizában és hazai valutában fennálló adósságkötelezettségeinek "A2" szintű, elsőrendű befektetői besorolásait a Moody's Ratings. A nemzetközi hitelminősítő szerint továbbra is a kockázatok között szerepel a közvetlen katonai konfrontáció Izrael és Irán között.
A palesztinokat segítő ENSZ-ügynökség, az UNRWA becslései szerint átlagosan körülbelül kétszáz palesztin hagyja el óránként a Gázai övezet déli részén fekvő Rafahot, miután Izrael kiadta az evakuálási parancsot.
Egy friss jelentés szerint Irán éves szinten legalább egymilliárd dollár értékben csempész át üzemanyagot Pakisztánba – számolt be a Nikkei Asia.
Irán malajziai közvetítők révén igyekszik kijátszani az ellene kirótt szankciókat az amerikai pénzügyminisztérium egyik magas rangú tisztségviselőjének keddi közlése szerint.
Érdekes felvétel jelent meg egy orosz Telegram-csatornán egy amerikai gyártmányú Abrams harckocsi elleni orosz támadásról. A harckocsira egy Lancet páncéltörő drónt küldtek rá az oroszok, nagyon úgy fest, hogy a harcjármű kiégett.
A New York-i Egyetemen és számos más amerikai felsőoktatási intézményben zajló palesztinbarát tüntetések során már több mint 2300 embert tartóztattak le a hatóságok - írta az AP.
Azzal, hogy Oroszország megvétózta az űrfegyverek telepítését tiltó ENSZ-határozatot, lényegében elismerte, hogy atomfegyvert akar telepíteni Föld körüli pályára, egy ilyen eszköz használata pedig a világ teljes műholdhálózatára veszélyes – állítják mindezt a Pentagon tisztviselői a DefenseOne szerint.
Az orosz harctéri veszteségek legalább felét az ukrán drónok okozzák, főleg az FPV kamikaze-drónok, de mellettük komoly gondot okoznak az aknagránátokat dobáló „bombázódrónok” is – állítja az egyik nagyobb orosz háborús Telegram-csatorna harctéri forrásokra hivatkozva.
Az iráni hadsereg vasárnap bemutatott egy új támadó harci drónt, amelyet arra terveztek hogy a célpontokat elérve felrobbanjon.
Csak az Egyesült Államok tudja elérni, hogy Izrael ne támadja meg a Gázai övezet déli határán lévő Rafah várost - jelentette ki Mahmúd Abbász palesztin elnök, aki szerint a támadás, amelyre napokon belül lehet számítani, a palesztin lakosság nagy részét menekülésre kényszerítheti az övezetből.
Lezuhant az amerikai légierő egyik MQ-9 Reaper drónja Jemenben, péntek kora reggel - közölte egy amerikai katonai tisztviselő a CBS News-zal. A támadásért a jemeni húszi lázadók vállalták a felelősséget és egy videót is közzétettek.
Két héttel Irán támadása után még mindig kerülnek elő újabb és újabb rakétaroncsok Izraelben, az izraeli hadsereg folyamatosan gyűjti ezeket be az ország területéről.
Kórházba szállították Itamar Ben-Gvir izraeli nemzetbiztonsági minisztert, miután autóbalesetet szenvedett Ramla városban – írja több izraeli lap.
Alighanem sokak számára meghökkentő fordulat volt, hogy a nyugati politikusok a háború elején sorra ígérték meg Kijevnek, hogy ha kell, a végtelenségig támogatják az oroszok ellen viselt védekező háborút, tavaly nyáron azonban valahogy mégis szinte teljesen elapadtak a fegyverszállítmányok. Az elmúlt hetekben napi szinten írtak nyugati lapok az ukrán hadsereg katasztrofális lőszerhiányáról és az ukrán katonák összeomló moráljáról, a Donbaszban pedig 2022 eleje óta nem látott ütemben kezdett előretörni az orosz haderő. Aztán Amerikában fordulat történt: a Kongresszus több mint hat hónap huzavona után úgy döntött, hogy 61 milliárd dollárnyi forrással, hadianyaggal és technikával támogatja meg Kijevet a következező egy évben. Ez nyilván más NATO-országokat is megihletett: Nagy-Britannia rekordméretű fegyvercsomagot jelentett be tegnap, illetve úgy tűnik, lassan a régóta áhított F-16-osok is megérkeznek. Mit kap Ukrajna és mire lesz ez elég? Fordulat jöhet a háborúban? Mikor lesz végre vége ennek az egésznek? Nézzük, mi az, amit tudni lehet.
A Közel-Kelet modern történetének egyik legveszélyesebb hetein vagyunk túl. Két regionális nagyhatalom, Irán és Izrael között olyan ütésváltás alakult ki, amely könnyen háborúhoz vezethetett volna. Három menet után ugyanakkor úgy tűnik, ezt sikerült elkerülni, mindkét fél győztesnek érezheti magát, és sem Jeruzsálemben, sem Teheránban nem készülnek ellencsapásra.
Ománban ült össze Amerika egyik legnagyobb ellenségével.
Elindul a Keleti Pajzs.
Arról is beszéltek, mit tehetünk ellene.
Nézzük, mi a helyzet a leggyorsabban változó szakaszon.
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.